Jelentős mozgás tapasztalható a zzp-sek való munkavégzés körül. Az adóhatóság bejelentette, hogy 2025. január 1-jétől, majdnem 9 év után, megszűnik a végrehajtási moratórium. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve az adóhatóság ismét aktívan ellenőrzi majd a megbízó és a megbízott (ZZP-er) közötti kapcsolatot, hogy megakadályozza a látszólagos önállóságot.
Emellett közvetlenül a nyári szünet előtt a "Munkaviszonyok és jogi vélelem értékelésének tisztázása" című törvényjavaslatot beterjesztették az Államtanácshoz. A törvény körvonalai és a jogalkotó szándékai egyértelműek: több munkaviszony és kevesebb zzp-erek. Bár a törvényjavaslat – amely legkorábban 2026. január 1-jén léphet hatályba – még módosítható, egy dolog biztos: a tétlenség nem opció!
A DBA törvény végrehajtási moratóriumának megszüntetése
A Munkaügyi Kapcsolatok Értékelésének Deregulációjáról szóló törvény (Wet DBA) végrehajtási moratóriuma 2025. január 1-jén megszűnik. Az adóhatóság bejelentette, hogy nem vár új jogszabályokra, és már a jelenlegi törvény alapján is érvényt szerez annak. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság adóhátralékokat és büntetéseket szabhat ki, ha látszólagos önállóság áll fenn. Az adóhatóság azonban nem vizsgálódik visszamenőleg, kivéve, ha szándékos csalásról van szó.
Az általunk megszerzett információk alapján az adóhatóság az elmúlt időszakban körülbelül 80 FTE-t vett fel a végrehajtás fokozására. Azok az ágazatok, amelyek várhatóan a legnagyobb figyelmet kapják, az egészségügy, az oktatás és a gyermekgondozás lesznek. Ugyanakkor más ágazatoknak is számolniuk kell az adóhatóság szigorúbb fellépésével.
Az adóhatóság értékelési szempontjai
Az adóhatóság a következő három kritérium alapján vizsgálja, hogy munkaviszonyról van-e szó:
Munkáltatói hatalom;
A (személyes) munka elvégzésére vonatkozó kötelezettség;
Ellenszolgáltatás.
Ha ezeknek a kritériumoknak megfelel a kapcsolat, akkor, függetlenül a felek szándékától, munkaviszonyról van szó.
Deliveroo ítélet
További értékeléshez felhasználhatók a Legfelsőbb Bíróság által a 2023. március 24-i Deliveroo-ítéletben megállapított kritériumok. A Legfelsőbb Bíróság szerint többek között a következők lehetnek relevánsak:
1. A munkák jellege és időtartama;
A munkák és a munkaidő meghatározásának módja;
A munkavégzés és a munkát végző személy beilleszkedése a szervezetbe és annak üzletmenetébe;
A munkavégzés személyes teljesítésének kötelezettsége;
A felek közötti viszony szerződéses szabályozásának kialakulási módja;
A díjazás meghatározásának és kifizetésének módja;
A díjazás mértéke;
Hogy a munkát végző személy kereskedelmi kockázatot vállal-e;
Hogy a munkát végző személy gazdasági szereplőként viselkedik-e. Például hírnév megszerzésében, ügyfélszerzésben, adóügyi kezelésben, valamint abban, hogy hány megbízónak dolgozik vagy dolgozott. Szintén fontos szerepet játszik az, hogy általában milyen hosszú ideig kötelezi el magát egy adott megbízóhoz.
Vállalkozó a gazdasági forgalomban
A fenti kritériumok nem újak, de a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a beilleszkedés (3. pont) és a gazdasági forgalomban való vállalkozói státusz (9. pont) fontos mutatók.
A Legfelsőbb Bíróság továbbá megjegyzi, hogy nem csak a formális helyzetet (a megállapodást) kell vizsgálni. Elsősorban a tényleges körülmények (hogyan valósul meg a megállapodás a gyakorlatban) a fontosak.
Végül arra számítunk, hogy az adóhatóság az értékelés során már figyelembe veszi a "Munkaviszonyok és jogi vélelem értékelésének tisztázása" című törvényjavaslatot (VBAR).
VBAR törvényjavaslat
2023 októberében az első VBAR törvényjavaslatot közzétették internetes konzultációra. A javaslat jelentős kritikákat kapott, és ennek eredményeként nemrégiben módosították. 2024 júliusának elején még a régi Szociális és Munkaügyi Miniszter (Van Gennip) egy módosított törvényjavaslatot tett közzé és nyújtott be az Államtanácshoz. A törvényjavaslat két részből áll.
"Alkalmazottként"
Az első rész célja, hogy tisztázza a Polgári Törvénykönyv „alkalmazottként” nyitott normáját. Ezenkívül megpróbál útmutatót (indikátorok révén) adni. Ennek alapján meghatározható, hogy munkaviszonyról vagy szabadúszói jogviszonyról van-e szó.
A második részben bevezetik a munkaviszony vélelmét egy 32,24 euró alatti óradíj esetén (2023. július 1-jei érték). Ennek célja, hogy megkönnyítse a dolgozók számára a munkaviszony igénylését.
A törvény várhatóan 2026. január 1-jén lép hatályba.
Javasolt értékelési keretrendszer
A törvényjavaslat szerint mérlegelni kell, hogy mi a legfontosabb:
W: A munka a munkáltató tartalmi vagy szervezeti irányítása alatt történik?
Z: Mennyire dolgozik a munkavállaló saját számlára és kockázatra?
· Ha Z fontosabb, mint W, akkor nincs munkaviszony.
· Ha W fontosabb, mint Z, akkor van munkaviszony.
· Ha W és Z egyenlőek, akkor figyelembe kell venni a munkavállaló gazdasági forgalomban tanúsított magatartását.
Hogyan kell pontosan meghozni ezt a döntést, azt a törvényjavaslat szerint egy általános közigazgatási rendeletben kell még kidolgozni. A törvényjavaslatban már 11 példát is megadtak, amelyek bemutatják, hogyan működik az értékelési keretrendszer és az indikátorok különböző gyakorlati helyzetekben.
A ZZP-erek felvétele nehezebbé válhat
A törvényjavaslat magyarázata és az említett példák alapján úgy tűnik, hogy a jövőben (ha a törvényjavaslat jelenlegi formájában elfogadják) a megbízók számára kockázatosabbá válik a ZZP-er alkalmazása. Úgy tűnik, hogy a jövőben például már nem lesz lehetséges a ZZP-er felvétele hagyományos munkakörökre. Ilyen munkakörök olyan szervezeten belüli strukturális funkciók, amelyeket hasonló munkát végző alkalmazottakkal együtt végeznek. Ez nem lehetséges akkor sem, ha ideiglenes kiesésről van szó (például betegség vagy terhesség miatt), vagy ha egy interim-menedzserről van szó.
Erre példák lehetnek ápolók felvétele az egészségügyben vagy tanárok az oktatásban. Mindkettőt említi a törvényjavaslat példaként, és mindkettő esetében arra a következtetésre jut, hogy munkaviszonyról van szó. A jelenlegi törvényjavaslat alapján nehéz elképzelni, hogy ilyen funkciókat a jövőben még ZZP-erek látnának el.
Következtetés és ajánlás
Nyilvánvaló, hogy a kormány a látszólagos önállóság felszámolását kívánja elérni. Ezt mind jogszabályi, mind végrehajtási szempontból erőteljesen előmozdítják.
A megállapodások proaktív felülvizsgálata és a munkaviszonyoknak az adóhatóság kritériumaihoz, illetve a VBAR törvényjavaslathoz való igazítása véleményünk szerint elengedhetetlen a jogi és pénzügyi kockázatok elkerülése érdekében. A feleknek érdemes átgondolni jelenlegi gyakorlatukat és szerződéseiket, és szükség esetén módosítani azokat. Ez különösen a megbízókra vonatkozik, mivel az adóhátralékok és bírságok elsősorban rájuk vonatkoznak.
Javasoljuk, hogy legalább a legújabb szerződésmintákkal dolgozzanak, és figyeljék meg (és szükség esetén korrigálják), hogy a gyakorlatban valóban a megállapodásnak megfelelően dolgoznak-e.
A kockázatok elkerülése érdekében elképzelhető, hogy a felek a jövőben inkább kölcsönzésre és bérmunkaerőre fognak támaszkodni, ZZP-erek felvétele helyett. Bár így elkerülhető a vita az alkalmazott és a ZZP-er státusza között, a munkaadók munkaköltségei valószínűleg magasabbak lesznek, és egyéb kockázatok is felmerülhetnek, amelyekkel a feleknek számolniuk kell (többek között a lánctartozásra és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó törvények).
Kommentare